Ebben a hónapban egy olyan témát veszek elő, ami talán kicsit háttérbe szorul az angol tanulás során: a mellékneveket (kicsi, szép, piros stb.). Általában annyira leköti a figyelmünket az igeidők kacifántos, színes világa, hogy minden más szófaj (és a hozzá tartozó nyelvtan és szókincs) háttérbe szorul. Pedig sokszor hallok tanulókat beszélni, akik az alap igeidőket tökéletesen használják, és pont a kisebb, könnyebb nyelvtanokban vétenek hibákat – ami pont ugyanolyan zavaró a hallgatóságnak, ha sok van belőle.
Pedig ha egy igét jól szeretnél használni, akkor számos döntést kell meghoznod, mielőtt kimondod a szót. Tudnod kell, rendhagyó-e, elő kell hívnod az alakjait, és teljes mondatot kell szerkesztened köré megfelelő igeidőben. A vonzatokról és szóösszetételekről nem is beszélve. Ezzel szemben a mellékneveknek elég tudnod a fokozását és kevés köztük a rendhagyó. (Sajnos vonzatok itt is előfordulnak.)
Egy hátrány, ami előny
A mellékneveknek van egy olyan tulajdonsága, ami egyszerre előny és hátrány: hogy nagyon könnyen képezhető belőlük határozószó (nice – nicely). Ez abból a szempontból hátrány, hogy sokan emiatt nehezen különböztetik meg a két szófajt, és nem tudatosan használják a beszédhelyzetben egyiket vagy másikat. Az előnye viszont az, hogy ha megtanulsz egy melléknevet, akkor olyan 80-90%-os biztonsággal alkothatsz belőle határozószót a –ly képző segítségével, így már helyből dupla annyi szót tudsz egy csapásra – two birds with one stone (két legyet egy csapásra).
Mutasd a szókincsed, megmondom, ki vagy! - Önkifejezés
Akkor először is tisztázzuk: a nyelv önkifejezésre való. Nem te vagy a nyelvtanért, a nyelvtan van érted - hogy minél pontosabban és színesebben el tudd mondani, amit szeretnél. Ugyanez igaz a szókincsre is: amíg vizsgára tanulsz, addig persze azért memorizálsz szavakat, hogy átmenj a vizsgán, és elég jól lehet tudni, mit kell teljesítened ahhoz, hogy sikeres legyél. Azonban amint kilépsz az életbe, a szavak téged szolgálnak: nem csak a tényeket tudod közölni a hallgatósággal, ha elég szót tudsz, hanem ki tudod fejezni saját lényedet is segítségükkel.
Hogyan válogass mellékneveket az önkifejezéshez?
Először is mindenképpen fontos, hogy szótárazásnál figyelj a részletekre, apró különbségekre. Ebből fog kiderülni, hogy melyik szó felel meg egyáltalán a célnak. Ha találtál többet, ami az adott helyzetben használható, akkor egész nyugodtan válassz olyan opciót
- amit könnyen ki tudsz ejteni (pretty - gorgeous)
- aminek tetszik a hangzása (marvelous)
- amit könnyen megjegyzel (superb)
- aminek a magyar verzióját is használod (csodálatos - wonderful).
Valamint figyelembe veheted azt is, hogy az amerikai nyelvben általában túlzó megfogalmazások vannak (That’s awsome!), a brit angolban pedig inkább az enyhítés a gyakori (That’s not bad.).
Te melyikre vagy inkább hajlamos?
Ha érdekel a melléknevekhez kapcsolódó nyelvtan, és szívesen bővítenéd a szókincsedet a témában, akkor kövess Facebookon és Instagrammon!
Happy learning!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.