Akkor kezdjük is el megtanulni a melléknevek fokozását!
Ahhoz, hogy megértsük a rendszert, lépjünk egyet hátra, vizsgáljuk a kérdést szélesebb látószögből.
A ragok arra valók a nyelvben, hogy a mondaton belül összekössék logikailag az egymástól akár távol is lévő mondatrészeket.
„A szüleim mindig pontosan ugyanolyan korán kelnek fel.”
Mivel a magyar ragozó nyelv, nem baj, hogy egymástól távol van az alany és az állítmány, sok szó is bejöhet közéjük, és lehetnek ezek hosszú szavak is – emlékezni fogunk az összefüggésre a rag miatt.
Az angol nyelvben ma már nincsenek ragok (még csak az kéne…). :-D Ezért arra törekszünk, hogy az összetartozó részek egymás mellé kerüljenek, a fontos összefüggéseket nem szeretnénk megtörni egyéb szavakkal, és lehetőleg rövid szavakat használunk.
„My parents always get up exactly at the same time.”
Ezek miatt az angol nyelv logikája szerint a szótagokat úgy számoljuk, hogy „egy, kettő, sok, nagyon sok…”.
Így a melléknevek ragozásához 3 csoportot alkotunk:
- 1 szótagúak - rövidek
- 2 szótagúak (ezen belül van 2 csoport)
- 3+ szótagúak – hosszúak
Ez azt jelenti, hogy:
- a rövidek végére ráragasztjuk a fokozás jelét
- a közepeseknél ez változó
- és amikor már túl hosszú lenne a szó, akkor inkább ketté bontjuk két kisebb elemre, tehát nem végződést teszünk a szóra, hanem külön szóban jelenítjük meg ugyanazt a jelentést.
Ha tetszett a magyarázat, kövesd a friss posztokat Facebookon vagy Instagramon!
Happy learning!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.