Előre szeretném leszögezni, hogy: fogalmam sincs… Ráadásul egyesek szerint fehér íze van.

Ezt pont nem tudtam meg abból az előadássorozatból, amit az Audible-n hallgattam a héten, viszont megtudtam egy csomó olyan dolgot, ami kapcsolódik a nyelvészethez vagy a tanuláshoz, ezért elhatároztam, hogy írok róla egy kis összefoglalót. Az eredeti előadássorozatot itt érheted el.

(Címe: How Colors Affect You: What Science Reveals / Szerző: William Lidwell)

Ha érdekel, hogy különböző kultúrákban hogyan alakult a színek megnevezése, ennek milyen hatása van a színek érzékelésére, és hogy hogyan hatnak a színek a tanulásra, akkor mindenképpen olvass tovább!

A színek megnevezése és a színlátás

Amikor a kutatók azt vizsgálták, hogyan írják le a különböző kultúrák a körülöttük észlelhető színeket, rendkívül érdekes jelenségre lettek figyelmesek. Amikor a legősibb nyelveket figyelték meg fejlődésük folyamán, kiderült, hogy mindegyikben azonos sorrendben jelentek meg a színek: fekete-fehér, piros, sárga, zöld és végül kék. Ez például azt jelenti, hogy az Íliászban még szürke a tenger, az Odüsszeiában már bor-színű (gondolom vörös), de egyikben sem kék. Az csak sokkal később jelenik meg a szövegekben. Senki nem tudja, hogy ez miért van így: az evolúció miatt alakult ki, vagy ebben a sorrendben fedezte fel az emberiség a különböző színű festékek előállításához szükséges tudást, és ekkor lett szüksége rá, hogy beszéljen róla?... Nem tudjuk.

Egyes tudósok azonban azt is feltételezték, hogy ha bizonyos színekre nincs szavunk, akkor azt a színt nem is látjuk (pontosan). Ezt visszamenőleg sajnos nincs lehetősségünk vizsgálni, azonban ma is léteznek olyan kultúrák, amik a nyugatitól jelentősen eltérnek a színek megnevezésében. A fenti feltételezést pont egy ilyen törzs lakóival végzett kísérlettel igazolták.

A kutatók Dél-Afrikába utaztak, és a törzs tagjainak egy laptop képernyőjén mutattak képeket. Az első kép olyan színekből állt, amikre a törzs nyelvének részletes, változatos leíró szavai voltak. Azt vizsgálták, milyen gyorsan és milyen pontosan ismerik fel az egyének 25 négyzet közül az egy különbözőt. Az első kép esetében a kísérleti alanyok gyorsan, magabiztosan és pontosan válaszoltak. (Ez a kép egyébként európai alanyoknak kifejezetten nehéz volt.) A második fajta képen zöld négyzetek között volt elrejtve egy kék. Természetesen, a nyugati kultúrákban felnövekvő emberek számára egy ilyen megkülönböztetés egyáltalán nem jelent gondot. A törzs lakói viszont a látványtól összezavarodtak, és általában értetlenül, tanácstalanul vizsgálták a képeket, és sokat hibáztak a válaszaikban.

Ezek (és természetesen sok más kutatás) alapján alapos okunk van feltételezni, hogy például az ógörög emberek nem látták a kék színt – és hálásak lehetünk érte, hogy mi már láthatjuk.

Jól csak az agyával lát az ember…

És hall is…

Fentiekből az következik, hogy hiába jön be a fény, hiába ugyanolyan felépítésű két emberi lény szeme, végső soron mégiscsak az agyunkkal látunk.

Ugyanez igaz egyébként a hallásra is, ami a magyarok angoltanulásában különösen szembetűnő. A mi nyelvünkben ugyanis rendkívül ritkák a diftongusok vagyis kettős hangzók. (Ilyen például az „about” szó második magánhangzója.) Amikor elkezdünk angolul tanulni, akkor igazából nem is halljuk mindkét hangot (ami eredetiben egy „á” és egy „u”), ezért általában kiválasztjuk a kettő közül a nagyobbikat („á”) és ezt az egyet ejtjük ki (általában "abát"). Ugyanez visszahat a hallás utáni szövegértésre is, hiszen amíg nem nem  fogadjuk be az új keretrendszert, addig nem pontosan azt halljuk, amit az eredeti beszélő mondott. Sokszor ebből következik a rengeteg bizonytalanság és tévesztés is.

Akkor most kék vagy zöld vagy türkiz?

A színekkel kapcsolatos vizsgálódásból az is következik, hogy a fejünkben lévő kategóriák fogják eldönteni, hogy a bejövő információt pontosan miként érzékeljük, csoportosítjuk. (Ha van külön szavam – tehát kategóriám – a zöldre és a kékre, akkor érzékelem különböző színeknek ezeket.)

Ezzel a problémával minden nyelvtanuló találkozik bizonyos idő után. Ugyanis sokszor előfordul, hogy az egyik nyelven adott egy szó (relentless), ami több perspektívát is egyesít, míg a másik nyelv ugyanazt több szóval, különböző nézőpontok halmozásával jeleníti meg (nem szűnő, erőteljes vagy nagy mennyiségű). Ilyenkor a kétnyelvű szótár sokszor nem oldja meg a problémát (mert mondjuk olyanokat ír, hogy „könyörtelen, hajlíthatatlan”… Na ne már!). Magának a beszélőnek kell megoldania, hogy a két különböző nyelv kategóriáit egyeztesse fejben, és ez alapján kellő pontossággal fejezze ki magát.

A színek hatása a szellemi teljesítményre

Ha már tanulással foglalkozom, kifejezetten érdekelt, milyen színek hogyan hatnak a szellemi teljesítményre. Ezzel kapcsolatban a következő információkat adta William Lidwell professzor:

A piros szín fokozza a versenyszellemet, akár az agressziót is. Lendületet adhat a fizikai teljesítményhez, de a szellemi erőfeszítést nehezíti.

A sárga megfelelő árnyalatai feltöltenek energiával és serkentik a gondolkodást – ezt eddig jogi területen és könyvelési feladatokkal kapcsolatban figyelték meg. (Mivel fokozza a társalgási kedvet, biztosan sárgák lesznek a falak, ha valaha nyelviskolám lesz…)

A zöld szín alapvetően hívogató az emberi természet számára, így feladatmegoldás során kifejezetten serkenti a belő motivációt, ami által könnyebben belekezdhetünk a munkába. Ezen kívül már pár másodpercnyi zöld látványa is elősegíti a kreatív problémamegoldást. Valamint nem kétséges, hogy a stressz, a szorongás, a szellemi fáradtság leküzdésében is segítségünkre lehet – maga a zöld szín is, és főleg a zöld növényzet.

Hasonlóan pozitív hatása van ránk a kék árnyalatoknak is: fokozzák a nyitottságot, a kreativitást és nap közben az éberséget. Ezen kívül a kék szín támogat minket az egyéni tevékenységek végzésében (ahogy a sárga a társasban).

Ez csak egy rövid összefoglaló volt mindabból a hasznos és érdekes tudásanyagból, amit az eredeti előadássorozat átad. Ha már elérted a középfok környékét angolból, mindenképp szeretettel ajánlom, hogy próbáld meg meghallgatni az eredetit!

Ha tetszett a cikk, kövesd a friss posztokat Facebookon vagy Instagramon!

Happy learning!